2009. október 1., csütörtök

Nyári visszatekintés: episod 1

Persze ahogy múlik az idő a pálmákkal foglalkozó emberek egyre kifinomultabb és sikerekben gazdag eredményeket tudnak felmutatni. Ezzel én sem vagyok másképp. Nem hiába telt el a nyár. Bár hamar véget ért,de azért történtek csodák.  Sok magom kicsírázott, és legalább ennyi magoncom tovább fejlődött.  Kétségek nélkül mondhatom,hogy jó nyarat zárhatok. Kiemelni egy fajt sem fogok,mert azt hiszem minden faj megérdemli az egyenrangúságot. 


Euterpe edulis magoncaim egy részét elajándékoztam,persze nem a rokonoknak. Kizárólag pálma szerető ismerőseim kaptak belőle. Ezt a fajt trópusi származását illetően nem a legkönnyebben tartható növény. Nekem egész nyáron az üvegházban volt tartva,hol azért megközelítőleg trópusi klímában volt részük. Ehhez képest,hát nem rohantak az ég felé. Eddig mindössze egy még nem teljesen kifejlett levél ,és ez nem valami sok. Viszont az a levél egyből szabdalt. Egy hete behoztam az üvegházból a lakás melegébe,mert az éjszakák rendesen behűlnek,és a fűtés nem szeretném tíz foknál magasabbra tekerni. Kíváncsi leszek,hogy a szobai klímát a tavasz beköszöntéig miképp fogják viselni.  Persze a fejlődésük az év háromszázhatvanöt napján nem áll meg és ez így lesz télen is. Persze abban biztos vagyok,hogy a fényszegény hónapok azért meg fogják viselni a fejlődésben. A csirázást követően mi egy 4x4x5cm-es cserépben lettek kiültetve,majd mikor kibújtak a földből(jobb oldali kép) átültettem őket egy fél literes vizes palackba,viszont a gyökérzetük még két-három hónap elteltével sem érték el a palack alját. Ebből következtetek,hogy nem szükséges neki mély pálmacserép a későbbiekben sem,mivel nem fejleszt karógyökérzetet. A lassú fejlődés véleményem szerint a nem túl fejlett gyökérzetnek is köszönhető. A trópusi pálma fajok márt csak ilyenek nálam,de talán a természetben sem sietik el .

Euterpe edulis magonc


Archontophoenix alexandrae magoncom is rendkívül lassan fejlődik. Bár már a harmadik levelét hozza,de a szakirodalom szerint rendkívül gyors növekedésű. Gondolom idősebb korukra érették. Viszont a gyökérzete neki sem valami fejlett. Talán ez általános akár az edulis magoncoknál. Trópusi származása miatt egész évben legalább 20 °C feletti hőmérsékleten kell tartani. Remélhetőleg ő is jól fogja viselni télen a szobai klímát,bár a permetezést mindenképp fontos mérföld kő lesz a növény életére nézve,mert bizony nagyon megszokta az üvegház trópusi páráját. A levelek formája olyan mind a kókusz pálma levele ,persze csak kicsiben. Remélhetőleg a tél folyamán sokat fog fejlődni,és késő tavaszra márt egy mutatósabb magoncot tudok kitenni a napsugaraknak. 

Bismarckia Nobilis "silver" magoncaim sem fejlődtek valami sokat,de viszont a gyökérzetük annál inkább. Még kis sem bújtak a föld felszínére,de már a gyökerüket vissza kellett terelgetni a cserepek alján. 

 

kb. 3 hetes fejlődés eredménye.

Mára mind kétleveles magonc állapotban vannak,és természetesen ők is bekerültek a lakás melegébe madagaszkári származásuk végett. A levelek vastagok,szinte alig tör át rajtuk a napfény. Színük hamvaskék árnyalatú,köszönhetően a nap sugarainak is. Az osztott levelekre előreláthatólag még várni kell egy darabi.

Phoenix dactylifera magoncaimból két korosztály is napvilágot látott. Az elsők január,a másodikok március végén láttak napvilágot. Fejlődésükben mégis alig van látható különbség. Persze a nyári melegekben nagyon szépen fejlődtek. Van köztük olyan minek ilyen rövid idő alatt már szabdaltabb leveleket hoznak. Persze a gyökérzetük rendkívüli fejlettségüknek is nagyban köszönhető. Kétszer lettek átültetve a tél óta,de a tavasszal ismételt átültetésre lesz szükség annak érdekében,hogy ne lassuljon a fejlődésük . Egész nyáron közvetlen napsütés érte a növényeket napi 4-5 órán keresztül,és a levelek rendkívül edzettek,merevek lettek. Jövőre napi 7-8 óra napsütést tervezek nekik,ezzel is segítve a minél természetesebb körülményeket számukra. Nyáron sok vizet kaptak,és ezt nagyon szerették,viszont télen szinte alig fognak kapni.  A teleltetésüket üvegházban tervezem 5-10 °C- körüli hőmérsékleten. Minden gond nélkül elviselik ezt a hőmérsékletet. Igaz a fejlődésük lelassul,de ezáltal a levelek sem nyúlnak meg a fényszegény hónapokban. 

Phoenix Sylvestris  avagy indiai datolyapálma nem saját csiráztatás. Egy ismerősömtől kaptam Szlovákiából. Rendkívül örültem neki,mert még nem volt ebből a phoenix fajtából. Egy kicsit,vagy inkább nagyon furcsán fejlődik ,de remélhetőleg kinövi a csavarodott levélfejlődést. Bár azt mondták egy fórumon,hogy a második levele márt normálisan fog fejlődni,ehhez képest most hozza a harmadik levelet,de még az is nagy valószínűséggel csavarodott lesz.  Annak köszönhető ez a furcsa fejlődés,hogy csirázás után a levele nem a föld felszíne felé jött,hanem a föld alatt kezdett csavarodni,és csak később vette észre a gazdája,hogy a levél a föld alatt fejlődött. Nekem a bismarckia nobiliseknél történt hasonló eset. Mindenesetre átültettem a tél beállta előtt,ezzel is segítve a gyökérfejlődésben. Na majd jövő nyárig meglátjuk mire viszi. 

Phoenix Rubicola is úgyszintén az ismerősöm ajándéka. Erről a phoenix fajtáról viszont még ezelőtt soha nem halottam. Ugyan úgy fogom gondozni mind a többi phoenix pálma magoncomat. Viszont arról,hogy a levelei miért vesztették el a zöld színüket,nem tudta megmondani. Viszont nekem voltak dactylifera magoncaim,amiknek kezdtek hasonló módon kivilágosodni a leveleik. Nekik az átültetést segített,és pár hét múlva ujjra kizöldültek a leveleik. A rubicola-át is átültettem kb. két hete,de ezidáig még semmi javulást nem mutatott. Kapott tápoldatot is,de csak kis mennyiségben,figyelembe véve a nyár elmúltát. Viszont a gyökérzete nem volt valami fejlett,és talán ennek is köszönhető a furcsa elváltozás. Most az új földben erre is lesz lehetősége. Ő is az üvegházban fog áttelelni,remélhetőleg ki fogja bírni az alacsonyabb hőmérsékletet. Majd kiderül tavaszig,viszont nem szeretném elveszíteni semmikép sem,mert elég egyedi darab lehet a gyűjteményemben. Jobban járok ha fellapozom a szakirodalmat és merítek pár hasznos tartás tanácsot erről a pálmáról.


Phoenix cannariensis ésPhoenix theophrasti magoncaim,mit januárban rendeltem egy online webáruházból,nevezetesen a pálmaligettől. Akkor még csak pár leveles magoncok voltak. Mára viszont mutatós kis pálmákká fejlődtek,köszönhetően a sok napsütésnek és a rendszeres öntözésnek. A tavasszal ismételten átültetésre fog kerülni a cannariensis,mert már most kezdi szűken érezni magát a két literes cserépben. A theophrasti viszont megkapta egy évre előre a cserepet és földet,de márt nála is láthatóak a gyökerek a cserép alján.  Ennek a földjébe kevertem mészkövet is,ezzel utánozni a természetes termesztő közegüket.  Télire úgyszintén az üvegház lesz az otthonuk. A theophrasti állítólag a leghidegtűrőbb phoenix fajta és kibírja a mínusz 6-8 °C fokot is . A cannariensis is hasonló hidegtűrésél bír,bár tartós -4 ....-8 °C -ban is elpusztul a növény.


Chamaerops humilis magoncaim fejlődése a kezdeti lassú növekedés után szépen beindultak. Mára elérték a 4-5 leveles kort. Bár nyáron rendszeresen öntöztem,azért néha kaptak egy kis szárasságot is. Télre viszont szinte alig fognak vizet kapni. Az ültető közegükbe kevertem homokot,kavicsot,mészkövet,rostos mohatőzeget a minél jobb és természetesebb körülményeket megteremtve a gyökérzetüknek. Az egyetlen őshonos Európai pálmánk ha ezt szereti,hát ezt kapja. Viszont sokszor hosszú ideig bírják a szárazságot,és épp ezért növesztenek mély karógyökérzetet. Ezért mind mély pálma cserepet kaptak,és láthatóan szeretik is nagyon. Tavasszal tervezem szabadföldi kiültetésüket a még jobb fejlődés érdekében.  Hideg tűrése rendkívül jó. Tartósan is bírja a mínuszokat. Horvátországból a nyáron hoztam haza még zöld humilis magokat,és rendkívül jó arányban kicsíráztak. Bár még szinte éretlen volt a gyümölcshús,viszont a mag maga elég fejlett ahhoz,hogy kicsírázzanak. Késsel egyszerűen lehúztam a húst,persze csak pár hetes szárítást követően,majd beáztattam a magokat,de csak egy napra,hiszen teljessen hidratáltak voltak. A csirázási arány valahol a 95% körüli arányban sikerültek. Egy sétányon szedtem Vír szigetén egy esti sétálást követően. Mikor letörtem a terméseket a bokorról,a levélszáron megtalálható hegyes,éles tüskék vérzésig vágták a kézfejem. Összességében megérte,de legközelebb,ha magot akarok szedni lesz nálam egy bicska.   Volt Szerencsém hozzá jutni egy leakciózott pálmára egy kertészeti áruházban,mit nem bírtam ott hagyni.  A tavasszal kiültetem szabad földbe,és remélhetőleg szépen fog fejlődni.








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Válaszolni mindenki kérdésére fogok lehetőségeim szerint