2011. december 15., csütörtök

Pálma magok csíráztatásáról általában

Legyen szó pálma vagy más növény magjáról egy mindig azonos bennük,a növény életének kezdetéhez csírázásra van szükség. Mikor még először próbálkoztam pálma magok csíráztatásával a jó fajválasztásnak köszönhetően hamar probléma nélkül sikereket értem el. Ezen felbuzdulva több más pálma,banán és jukka magot is próbálgattam több,néha kevesebb sikerrel. Persze idővel rájöttem magam is arra,hogy ahány mag annyi "szokás". Egy adott körülmény között ahol például a trachycarpus fortunei kicsírázik a bismarckia nobilis nem fog. Mielőtt csíráztatásra adjuk a fejünket érdemes az interneten rákeresni az általunk választott növény magjának csíráztatási igényeinek. Persze mikor rákeresünk egy adott fajtára akár több egymástól eltérő módszert is találhatunk. És az,hogy melyik is lesz a legmegfelelőbb számunkra,hát azt nehéz megmondani.

A pálmák lehetnek egy és kétivarúak is. A kétivarú pálma genetikailag szinte azonos utódot fog hozni. Viszont ez még nem  jelenti azt,hogy azonos tulajdonságokkal is van felruházva mind az anyanövény. Akár a környezeti behatásoktól is lehet változás az utódban. Az egyivarú pálmák viszont termő és porzó növényről származó genetikai öröklésnek köszönhetően biztosan egy harmadik génállományú utód születik. Vagyis itt akár csírázási akár más biológiai tulajdonsága eltérő lesz a szülői ágtól. Az is változást hozhat,ha például egy hidegebb klímán nevelt pálma egy melegebb klímán élő társával lesz beporoztatva. Persze gondolhatnánk,hogy a mi klímánkon nem fog termőre fordulni a pálma,de ez nem lenne helyénvaló.  Magyarországon jó pár pálma fajta szabad tartás mellett is hoz minden évben virágot majd termést. Ezek a fajták általában a Trachycarpus fortunei , Sabal minor , Chamaerops humilis. Vagyis ha a pálmánk eléri azt a kort mikor termést hoz ,érdemes ebben a stádiumban tisztába lennünk azzal,hogy egy vagy kétivarú a növényünk. Ha egyivarú pálmáról beszélünk,ebben is példaképp felhozva a chamaerops humilis-t érdemes a virágát ha hímnemű fagyasztószekrényben eltárolni arra az esetre ha a termős növényünk csak később fog virágozni. Na nem szinkronban történik a termős és porzós virágok fejlődése elmarad a termés. Persze itt nem napokra inkább hetekre vagy akár hónapokra értem. A későbbi termős virágokat a már korábban eltárolt porzós hímivarú sejtekkel jó minőségben lehet megtermékenyíteni. A sikeres megtermékenyítést követően már csak türelmesen kell várnunk a termés beéréséig. A kétivarú pálmáknál viszont nincs szükség semmiféle trükkös megoldásra,mivel mind a termő mind a porzó virág egy virágon belül található. Ilyen a Sabal,vagy a butia nemzetség tagjai.

 Phoenix cannariensis zöld éretlen termés 
Phoenix cannariensis mag
Ha csíráztatni szeretnénk a termésből nem szükséges megvárni a teljesen érett állapotot.  Akár saját pálmákról,vagy más pálmáról legyen is szó a magok már méretben megfelelő ,de érettségét tekintve még zöld,éretlen magok is nagy átlagban csíraképesek. Az ebben a stádiumban leszedet magokról minden esetben érdemes a gyümölcshúst eltávolítani. A csírázási idő az akár több hónapot igénylő fajtáknál is pár hétre ,napra lerövidül . Ennek oka a magok frissességében keresendő. Ha pálma magok csíráztatásának akadályait sikeresen akarjuk venni mindenképp törekedjünk lehetőségeink szerint minél frissebb magokra. Ha magunk szedjük akár itthon akár külföldön érdemes a még a növényen található magokból gyűjteni még akkor is ha azok éretlenek. A leesett magok,vagy a földön található gyümölcshúsát már elvesztő magok csíraképessége nem mindig kielégítőek. A talajon heverő magok nagy részét rovarok és más élősködök károsítják. Saját tapasztalatból tudom,hogy a talajról szedett magok nagy része rovar fúrt A még a fürtön található magok nagy valószínűséggel sértetlenek,sterilek.
Ha a kereskedésből vásárolunk magokkal próbálkozunk ebben az esetben kizárólag a kereskedő becsületén múlik a magok frissessége. Itt minden esetbe gyümölcshús mentes tiszta magokat kapunk. Ha már volt kezünkben friss mag akkor könnyebb felismerni az öregebb,gyengébb minőségű magokat is. Persze ezt sem lehet általánosítani,mert sok fajta magja még öt év múlva is külsőre teljesen azonos jegyekkel rendelkezik a friss magokhoz képest.



Éretlen chamaerops humilis termésfürt és
a gyümölcshústól megtisztított magok. 
Ezek csírázási aránya 100 % -os volt.
Éretlen chamaerops humilis magok is
100%-ban csíráztak
Sok fajak kemény csonthéjas magja van és ha ezeket megrázva kopogó,zörgő hangot adnak az intő jel a magok rendkívüli kiszáradására. Ez még nem jelenti azt,hogy nem csíráznak a magok,de azt igen,hogy nem frissek. Beáztatást követően ismét hidratálódnak a magok és megszűnik a zörgő hang,de itt már csíráztatási arány romlik. Ilyen jelekre lehetünk figyelmesek a Jubaea chinensis  magjainál is. A zörgő hang a hirtelen kiszáradás következménye is lehet. Másik intő jel lehet még a mag összefonnyadt, összezsugorodott állapota. Ezt a csonthéj nélküli magoknál lehet észrevenni. Ilyen fajta a Trachycarpus fortunei vagy a Phoenix cannariensis melyeknél a friss és az egy éves magok közti különbséget szinte azonnal észrevehetjük.
Megtisztított friss trachy magok zacskóban 
pár nap alatt csírázásnak indulnak 
Friss még zöld trachycarpus magok
A friss Trachycarpus magok telt bab alakú küllemet mutatnak,az öregebb magok zsugorodott méretet. Beáztatást követően ezek a magok is hidratálódnak,de a kelési arányok a kezdeti 100 % -ról akár 5-10 % -ra is lecsökkenhet. 


Hat nappal a csíráztatás megkezdését
követően szobahőmérsékleten

Friss zöld magokkal próbálkozva ez az arány 100 % -volt,majd pár hónap elteltével az arányok drasztikusan lecsökkentek. A Trachycarpus magok pár hónap elteltével már csak 20-30 %-os csíráztatási készséget mutattak. A Phoenix ennél magasabb 40-50 %-os arányt mutatott.

Phoenix cannariensis termése. 
Phoenix cannariensis mag
Korábbi Külföldi utazásomon természetesen nem maradhatott el a pálma magok begyűjtése. Több helyről,növényről érdemes szedni magokat. Több növény magjából csíráztatott növények eltérő tulajdonságokat is fognak mutatni. Az elmúlt évben legalább tíz Phoenix cannariensisről gyűjtöttem magokat. Bízom benne,hogy lesz köztük jó pár nagyon szívós utód. A magok itt is még zöldes-sárgás érési stádiumban voltak.



Magok a tisztítást követően szép lassan bebarnulnak
Megtisztított  cannariensis magok
A leszedett magok egy hétig még a gyümölcshússal tovább érlelődtek, majd ezt követően lepucoltam mindről a már poshadásnak indult gyümölcshúst. Persze ekkora mennyiségbe nem megoldható az egyenkénti pucolás. Mikor már jól beposhadt a külső rész beleraktam műanyag ládába és vízzel felengedve folyamatos kevergetés mellett szép lassan letisztultak a magok.


Phoenix cannariensis
Phoenix cannariensis magok egy hétre 
a csíráztatás megkezdésétől
szobahőmérsékleten
Csíráztatáskor érdemes a magokat két napig szoba hőmérsékletű vízben beáztatni ezzel is elősegíteni a minél jobb hidratált állapotot. Nagy méretű magoknál mind például a Bismarckia nobilis ezt három napra is kitolhatjuk. A beáztatást követően ajánlott gombaölővel lekezelni a magok külső felületét. Én még áztatás közbe is szoktam a vízbe rakni gombaölő szert a minél alaposabb fertőtlenítés érdekében. Volt rá már példa,hogy a kezelést követően is begombásodott a mag,de nem jellemző. Ha elültetjük a magokat érdemes az ültető közeget is fertőtleníteni lehetőségeink szerint. Olvastam valahol,hogy az ültető közeget hőkezelik. Én ezt még nem próbáltam,de biztosan jó megoldás. Inkább steril ültető közeget alkalmazok. Érdemes egyből elültetni az apróbb magokat,mind például a washingtonia pálma magjait. Apró méretüknek köszönhetően eléggé nehézkes a csírázott magok mozgatása sérülések elkerülése nélkül. Továbbá az ültetőközeg felületét takarjuk le nylonnal vagy más anyaggal a kiszáradás elkerülésének érdekében.  Ez esetben nem kell a vízpótlást sűrűn elvégezni.

Zacskós módszer
A zacskós,vagy más tároló dobozos csíráztatás véleményem szerint látványosabb és szemrevételezhetőbb. Azért szeretem ezt alkalmazni a magok többségénél,mert helytakarékos és steril. Nem kell a nedvességre,páratartalomra nagy hangsúlyt fektetni,mivel zárt rendszerű alkalmazás. A magokat beáztatást követően tegyük zacskóba perlit,kókuszrost,vagy barna mohatőzegbe. Én ezekkel szoktam,de ha nagyon frissek a magok egyszerűen csak a magok kerülnek a zacskóba,edénybe. A közeg nedvesség tartalmát kézzel kinyomva csak nedves állapotban és nem elázva,tocsogva kerül lezárásra.
Trachycarpus fortunei naini tal
Fajtól függően kell a hőmérsékletet szabályozni. Ez nagyon eltérő lehet. A trachycarpus magja már 19 °C on is csírázásnak indul,míg a Nannorrhops richtiana magok csak a minimum 26,de általába  30 °C feletti hőmérsékleten csíráznak. Vagyis ha tulajdonságokban eltérő fajtákkal kísérletezünk érdemes ezeket külön helyen csíráztatni. Ha lakásban csíráztatunk a radiátor közeli,vagy szekrény felső felületén a mennyezethez közeli helyeken lehet magasabb hőmérsékletet elérni a téli fűtésszezonban. Nyáron napsütötte helyeken is könnyen elérhetjük a harminc fok feletti hőmérséklet. Általánosságban a 26-30 °C a legideálisabb hőmérséklet a csíráztatásra,de mindenképp érdemes utána olvasni az adott fajta csíráztatási tulajdonságaira. A magok csírázási ideje a frissesség mellett a fajtól is nagyban függ.  Némelyik mag 2-3 hét elteltével már csírázásnak indul(Washingtonia robustánál nem ritka a pár napon belül bekövetkező csírázás sem),de esetenként nem ritka az akár egy éve vagy azon túl nyulú csírázási idő sem ( Jubaea chinensis) . Mindenképp legyünk türelmesek és soha ne dobjuk ki a magokat az szakirodalomban meghatározott idő eltelte után. Nekem volt olyan Brahea Armata magok mely egy év elteltével csírázott ki. A szakirodalom általánosságban három hónapra teszi az Armata csírázását,de nem ritka a három évre történő csírázás sem.
Ha a magok kicsíráztak és kellő méretű csíra fejlődött( nekem átlag 2-3 cm) kivesszük és elültetjük a fajnak megfelelő ültető közegbe. Ezt követően már csak arra kell figyelnünk,hogy a közeg nehogy kiszáradjon. Ha minden jól csinálunk akkor 1-4 hétre rá szinte minden pálma kibújik a földből és elkezdi remélhetőleg hosszú életciklusát. Sok fajta már fiatalom,akár 5-6 évesen is termést hozhat. Persze erre Magyarországon ne nagyon számítsunk,de nem lehetetlen.


Csíráztatási tanácsok:

  • A magok beáztatása 48 órára
  • Gombaölőzni,fertőtleníteni mind a magot,mind az ültető közeget
  • A magra jellemző csíráztatási hőmérséklet betartása
  • Kiszáradástól és túlöntözéstől óvni a magokat
  • Heti rendszerességek ellenőrizni a magok állapotát
Kezdőknek is könnyen  csíráztatható fajták:

Washingtonia filifera
Washingtonia robusta 
Phoenix cannariensis
Chamaerops humilis
Phoenix dactylifera

7 megjegyzés:

  1. Köszönöm szépen a tanácsokat, megpróbálom. :)

    VálaszTörlés
  2. Szia ,az utan erdeklodnek hogy kaptam par ilyen friss zold magot,2napig aztassan egy tál vizben? Utana rakjam egy nedves zacskoba?

    VálaszTörlés
  3. Szia.utazók pálmája magot szeretnék csíráztatni, mi az ideális számára. Hőmérséklet, közeg, stb.?

    VálaszTörlés
  4. Szia. Nem ismerem ezt a növényt. Még soha nem csíráztattam . Steril közegben, kókusz rost tökéletes . Hőmérséklet kb. 28 °c.

    VálaszTörlés
  5. Üdv! Én is utazók pálmája magot készülök csíráztatni. Egyébként a pálmán kívül minden mag csíráztatásának ugyan ez a menete? Köszi, üdv

    VálaszTörlés
  6. Üdvözletem minden nővény kedvelőnek. Én spanyol viaszpálmát szeretnék magrol nevelni.Ha tudnátok segiteni nagyon megköszönném.

    VálaszTörlés

Válaszolni mindenki kérdésére fogok lehetőségeim szerint