Európa pálmája - Chamaerops Humilis

Úgy gondolom  ez az a pálma fajta,mit nem nagyon kell bemutatnom senkinek. Európa utolsó szabad populációival rendelkező pálmái a phoenix theoprapsti (krétai datolyapálma) mellett. Persze számomra az Európa pálmája címet ez a faj képviseli. Kontinensünk teljes mediterrán régióiban megtalálható. Jó pár a megszokott természetes élőhelyétől eltérő területein megtelepedett egyedei az alapfajtól eltérő más-más talajon és klímán sajátos habitussal rendelkező változatok alakultak ki. Mára már külön alfajként tekintünk rájuk. Ilyen a Chamaerops humilis Cerifera(argentea) mely a marokkói Atlasz-hegységben 1700 méteres tengerszint feletti magasságban is él,vagy a ritkább Chamaerops humilis Vulcano Olaszországból észak Szicília  vulkanikus vidékein található.

Chamaerops humilis cerifera

Chamaerops humilis cerifera a természetben

Chamaerops humilis vulcano

Persze minden pálmásnak megvannak a saját tapasztalatai,így az enyémek is.

Szabad földből való kiásás. Kötött talaj. 

Ha azzal kezdeném,hogy ez a pálma nem igényel különösebb gondozást részben igaz is lenne,de a gondozott és a jól gondozott pálma között már óriási különbségeket vélünk felfedezni. A talajtípusra nem különösebben érzéken. Természetes élőhelyein is nem ritkán található sziklahasadékokban vagy homokos talajos. A lényeg az,hogy jó vízáteresztő képességű talajt válaszunk neki. Ha erre nincs mód akkor megy az ép kéznél lévő ültető közegbe. Több fajta talajtípussal is kísérleteztem ,de számottevő különbséget nem véltem felfedezni a fejlődésükben. A kötött agyagos szabadföldi tartás mellett is nagy meglepetésre rendkívüli fejlődést mutattak. Építési törmelékkel szennyezett talajt is mondhatni probléma nélkül elfogadták és azonos mértékben fejlődtek,mind amiket tőzeg-homok-perlit keverékébe raktam. Ha a gyökérzete kellőképp tud fejlődni nem fogja vissza vetni a fejlődését a természetes környezetétől eltérő talajtípus. Szereti a magas tápanyagban és ásványi anyagokban gazdag talajt. A gyökérzet fejlettsége és egészségi állapota a legfontosabb tényező.

A mellékgyökerek nagy része
a kiásást követően leszakadt.

Egy éves példány

A gyökérsérüléseket kimondottan

jól viselik és még súlyosabb

behatásokra is kimondottan jól

igazodik,regenerálódik. Fiatal 4-5

leveles magoncok a szabad földből

való kiásását követően közepes

gyökérsérülés mellett sem mutattak

1-2 % -os veszteségnél többet.  

További fejlődési ütemük vissza esett,de pár hónap elteltével ismét intenzív fejlődést mutattak. Az ekkor leellenőrzött egyedek már ismételten kielégítő gyökérzettel rendelkeztek. Az idősebb példányok gyökércsérülésre is azonos módon reagálnak Törzse már fiatal korban a levélnyelek elszáradását követően annak helyén sarjhajtásokat hozhatnak. Kenderbevonatos törzse kiválóan alkalmas a hidegek elleni védelemre. Törzsfejlődésének mértéke mind minden más pálmánál a levélhozammal függ össze. Egy szezonban akár 12-15 levelet is hozhat és ezzel is gyorsítva a törzs méretének emelkedését. Levélzete legyező levelű. Formája és színe a zöld színű alapfajtól eltérve lehet hamvaskék is(cerifera) Levélnyelét tüskék borítják és szúrása kellemetlen,intenzív vérző de elviselhető fájdalmat okoz. Levélnyelének hosszát a kellő napfény is behatározza. Minél több napsugárzást kap a növény annál rövidebb és zömökebb levélzetet növeszt. Így mutatósabb növényünk lesz. Levélzete, különösen a sziklevél kimondottan érzékeny a gombás fertőzésekre. Kimondottan a téli hónapokban a hazai nedves hideg klíma veszélyes ellensége lehet növényünknek. Ennek védekezését kimondottan megelőzési fázisra kell hangsúlyozni. Már a korai szeptember közepi időszakban érdemes felszívódó gombaölő szerrel lekezelni növényünket. Természetesen ezt a hidegek beálltával érdemes havi rendszerességgel megismételni és felületi gombaölő szerek használatát is alkalmazni.

Lefejezést követően ismét tolja a leveleit

Ha gombásodás támadja meg növényünket és menthetetlen stádiumba lépne végső megoldásképp a növény "lefejezését" kell alkalmaznunk. Itt addig kell vágni a felső részt ,míg a gombásodás általi rohadás nyomok el nem tűnnek.Ezt követően egy intenzív gombaölőzést kell végezni a nyitott növényi részen. Persze eddig ne akarjuk eljutni,inkább megelőzni.



 Ha a téli nyirkos időszakban levágunk róla leveleket,a vágott részeket is érdemes lekezelni. Ahogy beköszönt a tavasz a növény nedvkeringése is fellendül és a gombásodás veszélye is alább hagy. A nyári meleg időszakban kimondottan szereti a folyamatos vízellátást. Tápanyag és víz igénye is  rendkívüli módon megemelkedik. Fényigénye egész évben magas,de a téli hónapokban minimális fénnyel is boldogul. Nyáron kimondottan a tűző nap a legjobb táplálója. Az egész napos tűző napon fejlődik a legjobban. Fóliás tartás mellett a magasabb páratartalomban kimondottan jól érzi magát. Öntözése a nyári melegekben rendkívül fontos és nélkülözhetetlen. Ha maximalizálni tudjuk a növény igényeit akkor gyors fejlődést fog mutatni. Virágzatot nyár elején kezdi növeszteni. Ezek darabszáma függ a növény fizikai és méretbeli állapotától. 

Virág és termés

Virág

A virágzata a levélnyelek között jelenik meg. A termések oválisak és kb. 2 cm hosszúak. Kezdetben zöldek,majd szeptember vége felé gyümölcshúsa sárgáról piros színre érnek.Virágzása legkorábban az ötödik évben várható.

Virágai egyivarúak. Mind a termős,mind a porzós külön növényt
alkotnak.

Termés

Érett cerifera termések

Kicsírázott Chamaerops Humilis magok

Csíraképessége már a kezdeti zöld stádiumban is aktív. A gyümölcshús eltávolításával a csírázása ebben az állapotban 25 -28°C körüli hőmérsékleten pár nap alatt beindul különösebb előkészületek nélkül.

Csíráztatása az érett magoknál pár napos beáztatást követően is pár hét alatt beindul. Az öregebb magoknál ez az idő akár három hónap is lehet. Érdemes kora tavasszal,vagy késő ősszel csíráztatni. A kicsírázott magok megközelítőleg három hét és egy hónap alatt bújnak ki a földből.

20-25-30.nap

A kibújt fiatal növény egy szezon alatt megközelítőleg négy-öt leveles méretet érnek el. A következő szezonban már megjelennek az első osztott levelek.

  Chamaerops humilis cerifera sarj

A harmadik szezonban már a törzse is kezd fejlődni,megjelennek a jellegzetes kenderbevonatok és már itt megjelenhetnek az első sarjak is.

Idős példány

Nem ritka a több méterem magasságokat is elérő példány.

Salacca zalacca - Szalakkapálma

Salacca zalacca - Szalakkapálma

Kifejlett növény

  A legfeljebb 5 m magas, kétlaki szalakkapálma bokrosan vagy csoportokban nő; rövid, zömök, a föld alatt elágazó gyöktörzseket fejleszt. A levelek szárnyaltak, 3-7 m hosszúak. A levélhüvelyen, -nyeleken és -gerincen félkör alakban elrendeződő, hosszú, erős, fekete tüskék vannak. A levélszárnyak (akár 70 x 8 cm-esek) színükön fényes zöldek, fonákjukon fehéresek, a szélükön szúrósan pillásak. A torzsa alakú, fellevelekbe burkolt porzós virágzatok több mint 1 m hosszúak, a termősök csak 30 cm-esek, levélhónaljiak, a levélnyelek töviseinek védelmében.

Tövisekkel borított törzs

Termése: tojás vagy körte alakú, alsó részén ék alakban keskenyedő, 2,5-10 x 5-8 cm nagyságú, 10-40 tagú, zsúfolt csoportokban nő a torzsákon. Héjuk kemény, tetőcserépszerűen elrendezett, erősen fényes, barna vagy sötét vörösesbarna, kissé élelt, késélességű pikkelyekből áll, amelyek többnyire törékeny sertékben végződnek, és szilárd páncélt képeznek, amely kígyóbőrre hasonlít. Alatta helyezkedik el az ehető, sárgásfehér, szilárd húsú, mérsékelten leves, kb. 2 cm vastag terméshús, amely savanykásan édes, zamatos, ananászhoz hasonló ízű. A szelvényekre tagolt terméshús (1-)3 feketésbarna magot vesz körül, amely kétoldalt lapított. Nagysága legfeljebb 3,5 x 3 x 2,5 cm nagyságú.

Szomjoltó és frissítő hatású termését elsősorban a Maláj-félszigeten fogyasztják.



Felhasználása: a teljesen érett termés ízletes húsát többnyire nyersen, gyümölcsként fogyasztják, de ételek fűszerezésére is alkalmas, vagy megfőzve kandírozzák. Az éetlen termések savanyúak és összehúzó hatásúak, ezeket ecetes savanyúságnak teszik el. A termést Délkelet-Ázsiában nagyra becsülik, és igen sokszor árusítják a piacokon, exportra azonban ritkán kerül.
Elterjedése: Szumátra és Jáva mocsaraiban honos, és Indiában, Thaiföldön, Malajziában, Indonéziában, a Fülöp-szigeteken, Észak-Ausztráliában, valamint a csendes-óceáni szigeteken termesztik.

Termesztése és betakarítása: ez az árnyékkedvelő pálma a nedves-trópusi klímában tenyészik; számos fajtáját magról vagy vegetatív úton szaporítják, és kertekben, valamint ültetvényeken termesztik. Ha jó a vízellátás, a növények egész évben teremnek. Betakarításkor az egész terméses torzsát vágják le és szállítják a piacra. Az érett szalakkapálma-termések néhány nap múlva erjedésnek indulnak, de cukros vízben hosszabb ideig eltarthatók.

Kicsírázott mag

Fiatal magonc

További salacca fajták:


Salacca flabellata

Salaca secunda

Salacca magnifica

Salacca multiflora

Salacca minuta

Salacca wallichiana : Nyeles ülőpálma  

A szalakka pálmához nagyon hasonló faj. Az előzőtől a narancsbarna, viszonylag vékony héjú termésével különbözik, amelyet kézzel könnyű feltörni. A terméshéj fényes pikkelyei egy-egy terpedten elálló, vékony, merev, törékeny, mintegy 4 mm hosszú sertében végződnek. A termések eltérhetik a 7 cm-t, és 1-3 kőmagot tartalmaznak ezeket húsos-leves, viszonylag vékony terméshús burkolja, amely erősen savanyú-zamatos ízű.

Termés

Felhasználása: termését éppúgy használják fel, mint a szalakkapálmáét, mivel nagyon savanyú, ezért inkább ételek kiegészítőjeként.
Elterjedése: Thaiföldön gyakran, Burmában és a Maláj-félszigeten elszórtan termesztik.

Mauritia flexuosa - Kis móricpálma, buritipálma

Mauritia flexuosa - Kis móricpálma, buritipálma

Idősebb növények 

Leírás:  A legfeljebb 25(-35) m magas, kétlaki kis móricpálma szétterülő, legyezőszerűen szeldelt, sötétzöld, kerekded körvonalú levelei akár 4 m átmérőjűek lehetnek, és üstököt alkotnak. A legfeljebb 60 cm vastag törzsön a lepusztult levelek ripacsai gyűrűs rajzolatot formálnak. A pálma évente több fürtös virágzatot fejleszt, amelyek hosszúsága a 3 m-t is elérheti.

Perui gazda

Vadon élő növények

Termése: csonthéjas, elliptikus és 5-7 cm nagyságú; gyengén bemélyedt csúcsán feketés, vastag hegyet visel, az alapján 3-5 háromszögletű, keskeny-pikkelyes, fényes barna csészelevél található. A termés héja a kígyóbőrhöz hasonlít, sűrűn álló, egymást átfed, kis, rombusz alakú, sárgásbarna vagy vörösesbarna, fénylő, kemény pikkelyek alkotják. Ezek a csúcsukon és a szélükön világos színűek, a közepükön pedig hasonló, de sötétebb színű hosszbarázda húzódik. A sárgás vagy narancsszínű terméshús legfeljebb 5 mm vastag, szívós-húsos, kissé rostos, savanykásan édes ízű és némileg összehúzó hatású. A tojás alakú, fás, gyengén ráncos kőmag világosbarna, kb. 4,4 x 3 cm-es.

Termés

Felhasználása: az olajban gazdag, nagyon tápláló és vitamindús terméshúst teljesen érett állapotban nyersen vagy blansírozva - 10-15 percig forró vízbe dobva - fogyasztják. A pulpából üdítőital vagy bor is készül, étkezési olajat is sajtolnak belőle; szárított és őrölt állapotban különböző ételekhez használják fel. Sokféleképpen hajt hasznot a pálma: a törzse értékes építési anyag, a levelek tetőfedésre, fonott tárgyak készítésére és rostok nyerésére alkalmasak, a pálma nedvéből is erjesztenek pálmabort, az idősebb törzsek keményítőben gazdag beléből kenyeret sütnek, és a termések nagy értékű takarmányként is szolgálnak.
Elterjedése: az Amazonas-medencében és Dél-Amerika északi részén honos, azonkívül elszórtan a trópusi Amerikában ültetik.

Termése közelebbről 

Peru - Utcai árus

Termesztése és betakarítása: nedves-forró trópusi klímában tenyészik, és bőséges vízellátást igényel. Magról szaporítják, és 5-8 éves kortól kezdve a pálma több évtizedig hoz termést. A vadon élőket éppúgy használják, mint az ültetett egyedeket. Betakarításkor a terméságazatokat egészben vágják le, mihelyt a termések beértek.

Fiatal magonc

Bactris gasipaes - Pejibaye pálma,barackpálma

Amikor a pálmáról beszélünk mindig a küllemük,fenséges megjelenésük jut eszünkbe. Az,hogy milyen különleges és egzotikus növények,nálunk pálmaszerető embereknél nem sokan értékelik jobban. Persze a világ élelmezésében is fontos szerepet töltenek be legyen szó akár pálmaolajról vagy kókuszról. Ezek termések hasznosítását végző iparágak is legalább annyira fontosnak tartják. Általában a pálmák termése fogyasztható,de nagy ínyencségnek számít a pálma csúcshajtás felhasználása is. Ép ezért a jövőben szeretnék minél több az élelmezésben hasznosított pálma fajtát bemutatni.



Bactris gasipaes - Pejibaye pálma,barackpálma

Idősebb példány

A barackpálma legfeljebb 30 m magas, egy- vagy többtörzsű, el nem ágazó pálma. Világosbarna törzsét egész hosszúságában vagy csak felső részén széles gyűrűkben kiálló, merev, fekete, tű alakú, akár 12 cm hosszú tüskék borítják. Az ívesen hajló, legfeljebb 3,5 m hosszú levelek üstökszerű koszorút alkotnak, 0,5-1 m hosszú nyelük és a levélgerinc tüskés, a levéllemez szárnyalt. A vaskos levélkék keskeny-lándzsásak, színükön sötétzöldek, fonákjukon világosabbak, az ereken tüskések, méretük legfeljebb 60 x 3,5 cm. A virágzatok közvetlenül a levélüstök alatt csüngenek, kezdetben tüskés buroklevél (spatha) zárja körül őket, a 20-30 cm hosszú, bojtos fürtökben vegyesen helyezkednek el a porzós és a termős, sárgásfehér kis virágok.

Virágzás

Termése nagyon látványos,törzse rendkívül szúrós

Termése: megérve a mutatós, világító sárga, vörös, narancsszínű vagy tarka csonthéjas terméseknek erősen hajlott kocsánya van, többnyire egy 30-50 cm hosszú, csüngő fürtös terméságazatban fejlődnek. Ez akár 12 kg súlyú is lehet, és 300 db termést is hordozhat. A termés gömbölyded-kúp alakú vagy széles-tojásdad, kihegyezett, legfeljebb 6 cm hosszú és széles. Alapján a 3 széles, jó 1 cm hosszú, részben összenőtt, 2-3 karéjú, vaskos, zöld csészelevél érésig megmarad. A termés héja vastag-bőrnemű, és többnyire finom, barna hosszrepedések láthatók rajta. A vastag, lisztes, gyengén rostos, narancssárga száraz terméshús egy feketésbarna, fás kőmagot vesz körül, amely tompán 3 élű, finom hosszeres (2,5 x 1,5 cm), tojás alakú, és finom csúcsban keskenyedik. A magbél fehér olajban gazdag és kókuszhoz hasonló ízű.

Felhasználása: a pejibaye tápláló, a trópusi Amerikában nagyon kedvelt pálmatermés. A csonthéjas terméseket egészben, 2-3 órán át - gyakran zsírral vagy olajjal, ilyenkor behasított héjjal - sós vízben főzik, végül meghámozzák, és a lisztes terméshúst forrón fogyasztják. Ez kellemes, dióízű; nagyon száraz, forró italokhoz tálalják, majonézbe vagy szószokba mártogatva. Körítésként is adják zsíros mártásokhoz, vagy húsok töltésére használják. Az előfőzött terméseket pörkölve is fogyasztják. Kukoricaliszttel, tojással és tejjel keverve a főtt vagy szárított és megőrölt pejibaye terméshúsból süteményt is sütnek. A termés csonthéját feltörik, hogy a kis, ízletes maghoz jussanak. Cukrozott és erjesztett terméshúsából lepárlással erős alkohol is készül. A finom pálmaszíveket nyersen salátaként vagy puhítva zöldségként fogyasztják. A pálma levele kitűnő tetőfedő. A törzs kemény és rugalmas, építési anyagnak használható, az indiánok íjakat és nyílhegyeket készítenek belőle.
Elterjedése: Amazóniában honos, és az Újvilág nedves trópusain, Dél-Mexikótól Bolíviáig gyakran termesztik. Nagyon ritkán más földrészeken is ültetik.

Dél amerikai piacon

Termesztése és betakarítása: nedves-forró trópusi klímában tenyészik, a síkvidéktől az 1200 m magasságig; a talajviszonyok tekintetében igénytelen. Magról vagy sarjakkal szaporítják; gyümölcsöskertekben és ültetvényeken a nagy termésű és kevéssé tüskés fajtákat termesztik. A pálma gyorsan nő, és 3-4 éves korában hoz először termést. Az erősen tüskés törzseknél nehéz a betakarítás; póznákkal, létrákkal próbálkoznak, a magas pálmák terméságazatát pedig kötéllel érhetik el; felmászni természetesen csak a tüskétlen törzsön lehet. Mindenkor az egész terméságazatot vágják le, majd azt kötélen eresztik a földre, vagy vastag banánlevélrétegre hajítják le. A termést csak vásárláskor választják le a terméságazatról, ha nincs megnyomva, levegős, száraz helyen körülbelül 1 hétig tárolható.
Rokon fajok: a Közép- és Dél-Amerikában a fajokban nagyon gazdag Bactris nemzetségből mások is hoznak ehető terméseket, de élelmiszerként csupán helyi jelentőségűek.

  

 Gyümölcshús és magja . Magja a kókuszdió izére emlékeztet

Tucurrique, Costa Rica - Kultúrájuk része. A növényen a virágok áprilisban, májusban és júniusban  jelennek meg  az alacsonyabb területeken, később a Felvidéken, és a gyümölcs szeptembertől áprilisig érik be.

Fiatal növény

Gyümölcs és magja

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma kapott Costa Rica-ból   magokat 1920-ban de ezek a magokból nem tudtak életképes felnőtt egyedeket nevelni. A United Fruit Company szállított egész gyümölcsöt, de erjesztett,rohadt  állapotban voltak és a rakodómunkások nem tudták, hogy a behozatal csak a magokra nézve volt fontos és   kidobták New York kikötőjében.  Egy másik szállítmány készült megfelelő utasítással. Ezer palántát üvegházban nevelték Maryland-ben és később elterítették ezen növényeket. Ma elszórtan  van Dél-Floridában továbbá, Kuba, Puerto Rico és Trinidad térségekben. A Fülöp-szigeteken 1924-ben jelent meg. A 1970-es években a növekvő pejibayes igények Kelet-indiai és Dél-Amerikai gazdák termeltek eladásra. 1978-ban, a brazil kertészek tanulmánya meghatározza a megvalósíthatóságát a pejibaye ültetvényeket  Sao Paulo azzal a céllal, hogy kihasználva a gyümölcs és a tenninal bud (szív, vagy palmito)  ipari mértékű termelését. Costa Rica vezető szerepet tölt be kereskedelmi tevékenységét tekintve.

Kicsírázott magok

Csíráztatása:   A csírázás nagyban függ a magok frissességétől.   Egészséges magoknál ez az idő 38-133 nap 24-25 ° C -on.   Esetenként az arányok romlását rovarok,kártevők is okozhatják. A magok nagyobb arányban a 38-60 napon fognak kicsírázni.

Gyümölcse Tartalmaz 100 g

164 kalória , 2,5 g fehérje , 28 mg kalcium , 31 mg foszfort , 3.3 mg vasat , 1500 mmg a vitamin , 0,06 mg vitamin B 1 és 34 mg C-vitamin .

Fólia sátor téliesítése

Elvégeztem a fólia sátor téli védelmét,mit egy második réteg fóliával oldottam meg. A tavalyi tél tapasztalataiból kiindulva nagyobb hangsúlyt fektettem a szellőztetésnek mind sem a hőszigetelésnek.

A fólia sátor eredeti belmagassága 3,5m ,a belső takarás 3m 

A felső részén egész télen nyitott marad. Ha a külső réteg szellőztetése kinyílik a hőmérséklet emelkedésével probléma nélkül tud átszellőzni a belső légtér. Ennek lényege nem a hőtartás,inkább a kifogástalan szellőztetés és légjárás a gombásodás megelőzése végett. Természetesen már több alkalommal is le gombaölőztem a növényeket két heti ismétlésekkel augusztus végétől kezdve. Tavalyi tapasztalatok eredménye szerint nem a mínuszok hanem a gombásodás végzett a növényeimmel. Persze ha tartósan -12 °C alatt lesz a hőmérő higanyszála akkor elzárom a belső nyitott részeket a jobb hőtartás végett.

Téli védelem

Vészfűtés nem lesz még a washingtoniáknak sem. Tavaly is gond nélkül viselték a -17 °C-os éjszakai hőmérsékletet(külső) nyitott ajtónál azt követően ,hogy a gombásodás megtizedelte az állományt és kényszerből februártól nyitott ajtónál teleltek. Persze ezt a hőmérsékletet csak éjszaka kellett elviselniük sok más fajtával (livistona chienesis , phoenix dactylifera),de a benti hőmérséklet még így is pár fokkal magasabb volt,de mértem egy reggel bent is - 14 °C. Biztosra vettem,hogy el fognak pusztulni,de nem így lett.

Sok kis pálmáról kell gondoskodnom,de remélem nem hiába

Livistona chinensis magoncok. Ők már tudják mi vár rájuk. Tavaly közvetlen az ajtó mellett voltak ültető zacskóban és mégis mind egy szálig túlélték a telet,pedig rájuk közvetlenül jött a hideg levegő kintről.

Tavaly a lótetű tizedelte az állományt és még januárban ki kellett ásnom mind szabad földből,de megérte. Őket nem féltem a téltől. 

A washingtonia is itt volt tavaly télen igaz akkor még nem volt begyökeresedve. El is vesztette a lobját teljesen. Idén jobbak az esélyek neki is és a többinek is.