Pálmák élete

Mint minden élő organizmus,így a pálmák életük során sok változáson mennek keresztül. Persze ezek üteme és jellege fajtánként nagyon különbözhet. Ebben a rövid cikkben szeretném bemutatni ezeknek a csodálatos növényeknek életük kezdetét és végét. Persze ezt nem személyes tapasztalatokból  fogom  leírni,mert még egy rövidebb életű pálma is befuthat akár 50-60 évet. A kókuszpálma 80-90 évet is élhet,melyből a 10 évtől megközelítőleg a 60. életévéig  intenzív terméshozamot produkál. Persze ennél vannak jóval hosszabb életű pálmák is. A datolya pálma életkora elérheti a 200 évet is,de közel sem ez a leghosszabb ideig élő pálma.

Táplálkozó madár az érett termésfürtön

A mag állapot a pálma életének talán a legfontosabb állomása. Itt fog elindulni az élet,vagy a meg sem születés sötét útvesztője. Azok a magok,mik nem képesek kellő időben kicsírázni nagy valószínűséggel  táplálékként végzik. Rovarok előszeretettel fúrják bele magukat a tápláló magba,de madarak ás más állatok is táplálékként tekintenek a pálma termésére. Rágcsálók is előszeretettel dézsmálják meg az érett,gyümölcshússal gazdagon bevont magvakat. Az állatok bélrendszerén egyben átjutott magok sok esetben csírázási képességüket megtartva rendkívül jó arányban csíráznak. Esetenként pedig ez a természetes folyamat szükséges egy adott faj területi elterjeszkedéséhez.

Állati ürülékkel távozó magok

Nannorrhops Richtiana "silver"
csírázási grafikon és ábrázolás

A mag ahhoz,hogy ténylegesen csírázásnak tudjon indulni sok tényezőnek  kell egy időben létrejönnie. Mind közül a legfontosabb a kellő hőmérséklet és páratartalom. Ez a kombinált állapot fajtánként rendkívül eltérő lehet. A Trachycarpus fortunei már 18 °C-on is kellőképp csírázásnak indulhat. Ennek elsődleges oka a hidegebb klímán való elterjedésnek köszönhető. Más fajták melegebb égövön való életviteléhez tartozik a melegebb csírázási hőmérséklet. A Nannorrhops richtiana "silver" kielégítően 30 °C felett csírázik,de nem okoz neki problémát az akár 38-40 °C sem. Persze ezek eléggé szélsőséges példák. Általánosságban azt lehet mondani,hogy a magok 26-28 °C -on kielégítően csíráznak. Ha a csírázás megtörténik és a csíra áttöri a magházat az élet elindul és vissza fordíthatatlan ütemben fejlődik. Itt rendkívül fontos a csíra fejlődésének a mihamarabbi talajba fúródása és kellő mélység elérése annak érdekében,hogy ha kiszáradna a felső talajréteg a növény kellő nedvességhez tudjon hozzá jutni. Ha ez nem történik meg a csíra elszárad és a kezdeti élet elpusztul. Ha a növény ezeket a kezdeti nehézségeket túléli a következő látványos időszak az lesz,mikor a talaj felszínét áttörve megjelenik az első levélke. Ebben az állapotban a növény még a maghoz kapcsolódva annak magas tápértékét felélve fejlődik. A gyökérfejlődés itt még nem eléggé fejlett ahhoz,hogy a növényt kellő tápanyaggal lássa el.

Sabal minor louisana.
Itt már a gyökérzet kellően
kialakult a teljes életfenntartáshoz

Idővel persze ez a folyamat megfordul és a gyökérzet átveszi az életfenntartás szerepét. A mag tartalékát leadva leválik a növényről és elporlad. A növény ekkor két vagy esetenként akár több levélzettel is rendelkezik. A fejlődése üteme levél és gyökér arányosan fogy felgyorsulni. Mire a szabdalt levélzet megjelenik a növény kellő növekedési méreteket fog mutatni. 

Phoenix dactylifera
szerkezeti felépítése

Forrás: www.fao.org

Az ezt követő időszakban a növény egyetlen feladata a kellően stabil fejlődés. Fajtól függően az ivarérett, terméshozamra,vagy beporzásra alkalmas állapot elérése 3-4 éves kortól akár a 15-20 éves kor is lehet.  ivarérett kor nem méretben,inkább években mérhető. A datolya pálma (phoenix dactylifera) már 4-5 éves korban hozhat termést. Gazdasági szempontból viszont már a nyolcvanadik életévét megközelítve kivágják őket a lecsökkenő terméshozam végett. A legjobb minőségű és mennyiségű termést 18-35 éves korukban hozzák  A kókuszpálma( coccos nucifera) 10-11 éves korban virágoznak és hoznak termést először. ezek az adatok a természetes élőhelyére vonatkoznak. Hazai tartás mellet ezek az időszakom meg sokszorozódhatnak. A leghamarabb a chamaedorea elegant - Gyompálma virágozhat és hozhat termést. A földből kibújva már a második évben meglepheti virágzatával gazdáját. Nekem is hasonló ütemben virágzott többször is .


A virágzás alatti időszakban a növény hozhat egy vagy két ivarú virágokat is . A z egy ivarú virágok legtöbb esetben rovarok által,vagy a szél által termékenyül meg. Ilyenek a phoenix fajták is. Egyik növényen csak porzós,míg másik növényen kizárólag a termős virágok találhatóak meg. A kétivarú virágot hozó faját megtermékenyítése egyszerűbb mivel a termős és porzós virágok egy virágszáron találhatóak.. Ilyenek a sabal fajták is.

Lodoicea Maldivica

Phoenix cannariensis virág

Ha sikeres a beporzás pár nap elteltével már látható jelei is lehetnek. A termés kezd növekedni és termésérésik ez a folyamat meg sem áll. Ez a köztes időszak pár hónaptól akár évekig is elhúzódhat. A leghosszabb ideig a Lodoicea Maldivica érleli termését. A virág megkötésétől számítva akár 6-7 év mire teljesen megérik a mag. A legnagyobb termés is ehhez a fajtához írható. A termés mérete elérheti a 60 cm hosszúságot és a 25 kg-ot is. Általában minél nagyobb a termés annál tovább tart a termés kihordása a növénynek.      

Lodoicea Maldivica termés

A legtöbb pálma több tíz éven keresztül is terem. nem ritka a fél évszázadnál is tovább termő pálmák. Viszont az élet fintora és kegyetlensége az is ,hogy van olyan fajta mi bizony csak egyetlen egyszer hoz termést. A Raphia ruffia első és egyben utolsó termés érlelését követően elpusztul. viszont a világ legnagyobb levélzetével pedig ez a pálma dicsekedhet. A levélzet teljes hossza elérheti a 12 méteres hosszúságot is.

Az idő múlik és a termés megérett. az anyanövényről lehulló magvak ezt követően egy évmilliót óta tartó örök körforgással a szerencsés magok csírázásnak indulnak. Azt tudjuk mi történik ezt követően a maggal,de vajon mi lesz az anyanövény további folyamata. Hát a terméshozam évről évre egy azonos időszakban megismétlődik,viszont az ismételt virágzás helye a növényem megváltozik. Új levelek egy év alatt a törzs méretét méterekkel is emelheti és a virágzás is így kúszik egyre magasabbra. Sok pálma a virágokat a levélnyelek tövéből tolja ki(phoenix,humilis) míg mások a levélkorona alatt a törzsből fejlődnek ki(Mauritia flexuosa ,Hyophorbe lagenicaulis )

Az öreg pálma idős korára megfárad. Törzse mentén elkorhadt részek, madár és rovar ütötte felületek láthatóak. A szívlevél további fejlődése abba marad és a levélkorona szép fokozatosan vissza szárad. Eddig az időszakig szerencsés helyzetben rendkívül sok mag tudott új életre kelni,sőt már talán van köztük olyan is mi ismételt terméshozamra képes. Persze szomorú véget ne érrezünk,mivel ha a növény természetes halált tud halni akkor bizonyára szép kort tudott maga mögött hagyni . A leghosszabb ideig élő pálma a Lodoicea Maldivica mely akár a 800 éves kort is megélheti.