A begombásodott növény egyik fő forrása a párás állott levegő. Ha a növény átfagy és fagyási sérüléseket szenved a gombásodás hamar bekövetkezhet. Nem szükséges külső fagyási sérülés a szívlevél begombásodásának előidézéséhez. Ezt követően ott a növényi lágy,puha még kemény rostosodás mentes részek rendkívüli ütemben begombásodnak,rohadásnak indulnak még akkor is ha alapesetben jó a szellőztetés. A talaj átfagyása miatt,vagy a gyökérzet nem kellő mélységig eljutott(friss telepített növények,konténeres nevelés) zónában belépő tartós fagyási ciklusok is szívlevél rothadás előidézéséért felelősek. Ennek jele,a növényi levélzetek becsukódása,levélzet visszaszáradása, szívlevél fokozott elbarnulása. Megfigyeléseim szerint a közönséges datolya pálma konténeres tartás mellett már pár napos tartós fagy után ,majd ezt követőe felmelegedést követően szinte azonnal láthatóvá válik a szívlevélen elbarnulás,majd ennek fokozott hatására a szívlevél elrohadása. Itt sem minden esetben okolható a gombás megbetegedések kizárólagos oka. Ha a növényi lágy rész sejtjei visszafordíthatatlan károkat szenvednek akkor a rohadás minden bizonnyal be fog következni. Hiába van szellőztetve,a szorosan zárt levélnyelek egy nedvességben gazdag élettelen részt fognak fenntartani. Trachycarpus fortunei esetében azt tapasztaltam,hogy a konténeres növények gyökérzóna intenzív és tartós fagyását követően a begombásodás rendkívüli mértékben bekövetkezik. Fiatal Washingtonia magoncok az eddigi tapasztaltak alapján kijelenthetem,hogy a hidegtűrő pálmák körében a legérzékenyebbek egyike. Fagyási sérülést követően akár már egy hét leforgása alatt vissza fordíthatatlan károkat szenvednek.
Viszont ha a megelőzés nem járna sikerrel.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Válaszolni mindenki kérdésére fogok lehetőségeim szerint